Fogtömés

A fogszuvasodás (caries) által okozott elváltozás, üregképződés, melyet elsősorban a szájban lévő és a fogfelszíneken megtapadó baktériumok által termelt anyagcseretermékek okoznak – nagyságától függően – többféle módon kezelhető. Az alábbiakban a fogtömés egyes módszereit ismertetjük.

 

Fogtömés felszínes léziók esetén

 

Felszínes léziónak a rágófelszínen, illetve a szomszédos fogak találkozási felszínein kezdődő vagy kialakult kisebb szuvas elváltozásokat nevezzük. Ezeket elláthatjuk ózon terápiával, akár fúrás nélkül is, vagy minimális fogszövet eltávolításával, kisméretű felszínt érintő esztétikus fogtöméssel.

Fogtömés közepes-és nagymértékű szuvasodás esetén

Ha a fog egy vagy több felszínén is kialakult, súlyosabb szuvasodásról van szó, az elváltozás kiterjedésétől és az érintett fogfelszínek számától függően lehetőség van hagyományos fogtömés készítésére (közepes méretű üregeknél), de ha nagyméretű üreget kell készíteni vagy ha már letörtek a fog egyes részei pl. gyökérkezelt fogak esetében, akkor az inlay, azaz betét készítése a legjobb megoldás az érintett fog helyreállítására

A fogak fogtöméssel való helyreállítására alkalmazott tömőanyagok legismertebb fajtái:

• Amalgám fogtömés:

korábban általánosan elterjedt fogtömés, amely speciális fémötvözetből (amalgám) készül, az üregbe képlékeny állapotban kerül, majd gondos tömörítés és a felszínkialakítás után pár perc alatt szilárdul meg. Csak mechanikai módon rögzül a fogban, keménysége, kopásállósága, szilárdsága nagyfokú, ezért nagyobb üregek tömésére is alkalmas, de esztétikai hatása kedvezőtlen, a fogszöveteket és a környező lágyrészeket a fémkioldódás miatt elszínezheti, valamint a szájban lévő más fémekkel a nyálon át érintkezve galvanizmust okozhat, a meggyengült fogszöveteket repesztheti, hosszabb idő után felszíne elfeketedhet, korrodálódhat, a fogtól eltérő hőtágulása miatt idővel a fogból kiemelkedhet, széli záródása romolhat (széli rés képződés) és az így beszivárgó nyál és baktériumok miatt másodlagos szuvasodás alakulhat ki a fogtömés szélénél vagy alatta, mely sajnos sokszor csak előrehaladott állapotban kerül felismerésre.

• Kompozit (fényrekötő, fogszínű, „fehér”) fogtömés:

a napjainkban egyre inkább előtérbe kerülő esztétikai igények az elmúlt évtizedekben jelentős fejlődést eredményeztek a fogszínű tömések fejlesztésében, mely a mai napig is folyamatosan tart, egyre újabb és jobb tömőanyagokat eredményezve. Ezek a fogtömések speciális kompozit anyagból készülnek, melyek műgyanta alapanyaga különböző módon előkészített és különféle szemcseméretű (mikro vagy nano) töltőanyagot tartalmaz, amely az elkészült fogtömés mechanikai és esztétikai tulajdonságait (keménység, kopásállóság, polírozhatóság, szín) befolyásolja minél kedvezőbb irányban. Ezek a fogtömések az előzetes fogszín választás után plasztikus állapotban kerülnek a speciálisan előkészített üregbe rétegenként építve, majd egy kék fényű lámpával (nem lézer!) megvilágítva történik meg a polimerizáció, azaz a tömés megkeményedése, utolsó lépés pedig a finomszemcsés forgóműszerekkel történő végső felszínkidolgozás és polírozás.
Előnyös tulajdonságaik: kiváló esztétikai hatás, a fogakéval megegyező szín, transzparencia, kémiai úton kötődnek a fogszövetekhez a speciális ragasztóréteg segítségével, ezáltal pontosabb széli záródás érhető el, nem tartalmaznak fémet vagy egyéb kioldódó anyagot, így a fogakat később sem színezik el, nem korrodálódnak, a fogszöveteket nem irritálják, más fogművekkel nem lépnek reakcióba, nincs repesztő hatásuk, nincs időbeli korlátja az elkészítésnek, így rétegenként építve pontosabb széli záródás, kisebb zsugorodás és a természetes fogakéhoz hasonló felszínkidolgozottság érhető el. A jelenleg is zajló fejlesztések a minél tökéletesebb esztétikai hatás elérésére, valamint a korábbi hátrányosabb tulajdonságok kiküszöbölésére, tehát a kötés közbeni zsugorodás minimalizálására és a mechanikai sajátosságok (keménység, kopásállóság) fokozására irányulnak, ezáltal az alkalmazási területük is egyre szélesedik. Míg korábban csak elülső fogakba javasolták, manapság - kis és közepes üregek esetén – kisőrlő és hátsó nagyőrlő fogakba és készíthetőek.

 

• Üvegionomer fogtömés:

a fogszövetekhez kémiailag kötődő, fluorid leadására képes anyag, de a kompozitokhoz képest kedvezőtlenebb tulajdonságai miatt (kisebb mechanikai terhelhetőség, nehezebb megmunkálás, kevésbé esztétikus) önálló fogtömésként inkább csak tejfogakban vagy kisebb fognyaki töméseknél, valamint korona készítés előtt csonkfelépítésre alkalmazott anyag, ami azonban az előnyös sajátosságai miatt a fogászat egyéb felhasználási területein terjedt el (alábélelés, ragasztás stb)

• Kompomer fogtömés:

ritkábban alkalmazott tömésfajta, üvegionomer szemcsékkel kombinált kompozit anyag, amely a két anyag előnyös sajátosságait hivatott egyesíteni (kémiai kötődés, fluorid leadás, kopásállóság), de sajnos a hátrányos tulajdonságok is megmaradtak (nehezebb megmunkálás, nedvességérzékenység, csökkent esztétika), ezért inkább tejfogak ellátására vagy hosszabb távú ideiglenes fogtömésként alkalmazható.

Inlay, onlay (betét) „fogtömés”, fogpótlás

Ez a fajta helyreállítás egy „szilárd fogtömés”, amely a nagymértékben hiányzó, elpusztult ill. eltávolított fogszövetet pótolja, annak eredeti anatómiai formáját és funkcióját, valamint rágóképességét helyreállítva. A hagyományos fogtöméssel szemben több lépésben, az előkészített üregről vett precíz lenyomat alapján a fogtechnikai laborban készül, és a korábban megfelelően kialakított üregbe speciális ragasztással (dual kötésű ragasztórendszer) kerül rögzítésre. Inlay-nek nevezzük, ha a rágófogon még legalább egy csücsök teljesen ép, onlay-nek pedig, ha a fog teljes rágófelszínét beborítja, pótolva az összes hiányzó csücsköt.

 

Az inlay készítését az alábbi esetekben alkalmazzuk:

• nagyobb kiterjedésű, nagymértékű szuvasodás esetén, ami hagyományos fogtöméssel nem pótolható
• több fogfelszínt érintő szuvasodásnál, letöredezett fogfelszínek esetén
• harapási magasság helyreállításakor, ha a fog rágófelszíne nagymértékben sérült
• régi, nagyméretű fogtömés cseréjénél,
• amalgámtömések cseréjénél
• a szomszédos fogakkal való kontaktfelszín helyreállításánál
• gyökérkezelt fogak felépítésekor,
• a fog esztétikai helyreállításánál,
• a fog alaki rendellenességének megoldására,
• fogpótlásnál: a foghiány melletti fogakban kialakított üregbe kerülnek az inlay horgonyok, ezek tartják a pótolt fogat,
• bármely kisebb üregbe is készíthető, ha a páciens a hagyományos fogtömés helyett igényli a kedvezőbb tulajdonságai miatt

 

Az inlay fogtömés, fogpótlás rendkívül esztétikus, valamint tartós és megbízható megoldás.
Ennek a fajta fogtömésnek a legnagyobb előnye mégis inkább az, hogy használatával megtarthatóak, megmenthetőek, és mind funkcionálisan, mind esztétikailag helyreállíthatóak a súlyosabban destruált valamint gyökérkezelt fogak, nem szükséges azokat koronával borítani, vagy kihúzni.
Az inlay fogtömések, fogpótlások élettartama megfelelő elkészítés és kontroll esetén jóval meghaladja a hagyományos plasztikus fogtömések élettartamát, akár 10-12 évig sem szorulnak cserére. Valamivel költségesebb és több kezelést igénylő eljárás, de hosszútávon kifizetődőbb és tartósabb, esztétikusabb megoldás.

 

Az inlay anyaga

 

Ez a fajta fogtömés, fogpótlás készülhet:

• kerámiából (Empress, préselt kerámia)
• megerősített kompozitból (Gradia, Belle Glass üvegszállal megerősített műgyanta)
• fém (arany) és kerámia kombinációjával (galván inlay)
• cirkóniumból
• fémből (arany)

 

• Hagyományos kerámia inlay:

A hagyományos kerámiából készült „fogtömés”, betét kiváló esztétikai hatású, de hátránya, hogy ha vékony a széle, akkor nagyon könnyen elpattan, letörik, utólagos széli javítása nehezebb. Emiatt sok - gyakran ép - foganyag feláldozásával jár, hogy megfelelő vastagságú legyen a fogtömés a törés elkerülése érdekében. Keménysége miatt a szemben lévő fogak felszínét nagyobb mértékben koptathatja, túlterhelheti azokat, végső felületkidolgozása, a harapás beállítása pedig nehezebb, kevésbé tökéletes.

 

• Préselt kerámia inlay:

A préselt kerámia kevésbé törékeny, keményebb a hagyományos kerámiánál, de az ilyen betét készítéséhez is viszonylag nagy vastagság szükséges. Mivel a préselés egyetlen tömbből történik, az ilyen anyagból készült fogtömés nem tudja igazán jól visszaadni a színárnyalatokat a fogon belül.

 

• Gradia, Belle Glass inlay:

üvegszállal megerősített műgyanta (kompozit) betétek, kiváló esztétikai hatásúak, a kerámiához képest kevésbé sérülékenyek, így a vékonyabb széli részek sem törnek le, keménységük, kopásállóságuk a fogszövetekéhez hasonló, a szemben lévő fogat nem koptatják, nem terhelik túl, széli záródásuk pontos, mivel a polimerizáció már a laboratóriumi elkészítésnél megtörténik, így nincs utólagos zsugorodás, végső felületkidolgozásuk, a széli részek esetleges igazítása a kompozit fogtömésekhez hasonlóan könnyen elvégezhető, a később esetleg kialakuló széli elváltozások javíthatók, a porcelán és arany/galván betéteknél kedvezőbb áruk mellett hasonlóan jó tulajdonságokkal rendelkeznek, így az egyik legjobb megoldást jelentik inlay készítésekor.

 

• Galván inlay, aranyra égetett kerámia betét:

Az egyik legpontosabban illeszkedő betétfajta. Ennek az inlay-nek egy vékony, galvanizált arany réteg képezi az alapját, amely az arany kiváló önthetősége miatt nagyon pontos illeszkedést eredményez, és erre az alapra égetik rá a porcelán réteget. Beragasztás után egy vékony aranyszegély marad a széli részeken, ez esztétikai szempontból kevésbé előnyös, a széli záródás pontosságát viszont az arany puhasága és így kiváló utólagos adaptálhatósága miatt jelentősen növeli, a széli részekre mintegy rásimítható, a ráégetett kerámia pedig jelentősen javítja az esztétikai hatást a tisztán aranyból készülő betétekhez képest.

 

• Cirkónium-oxid vázra égetett kerámia inlay:

Ez a fogtömés a legújabb technológiával készülő inlay fajta. A betét alapja fehér fémoxidból (cirkónium-oxid) készül, ez alkotja a vázat. Az eljárás különleges: a fogtöméshez előkészített üregről vett lenyomat kiöntése után az üreg formáját a fogtechnikus lézeres szkenner segítségével a számítógépen rögzíti, és egy speciális célszoftverrel virtuálisan készíti el a vázat, majd ennek a számítógépes leképezésnek az alapján készítik el egy speciális külföldi laborban a tényleges vázat az inlayhez. A különleges technológia, valamint az alkalmazott anyag miatt egy nagyon pontos és kiváló esztétikájú, de a fentiek miatt költségesebb megoldás. (részletesen lásd a fogpótlásoknál)

 

• Arany inlay:

Az arany inlay hosszú távú, tartós, kiváló minőségű megoldást jelent. Ennél az inlay típusnál tökéletesen illeszkedik a betét a foghoz az arany pontos önthetősége és utólagos adaptálhatósága miatt (széli záródás), kiváló a rágóstabilitás, valamint az arany nem jelent problémát fémallergia esetén sem, emellett baktériumtaszító képességgel bír. Az arany inlay egyetlen hátránya, hogy fémes hatású, de ennek kiküszöbölésére porcelánnal leplezhető a felülete, így a tökéletes széli záródás mellett kiváló esztétikai hatás érhető el (galván inlay)

Az inlay készítés menete

 

1. Érzéstelenítés
2. A szuvas rész eltávolítása lassú fordulatú fúró segítségével (illetve régi fogtömés cseréjekor annak eltávolítása)
3. Az üreg előkészítése a fogtöméshez gyors fordulatú fúróval
4. Az üreg fertőtlenítése, akár ózonnal
5. Precíziós lenyomatvétel, harapás rögzítése, fogszín meghatározása, ideiglenes tömés
6. Következő kezelésben az elkészült betét ellenőrzése, a fog eredeti anatómiai formájának helyreállítása a betét beragasztásával
7. Harapási magasság ellenőrzése, beállítása, széli záródás ellenőrzése, adaptálása
8. Az inlay fogtömés polírozása gumipolírozóval és polírozó pasztával.

 

Dr. Fadgyas Antal fogszakorvos