facebook

Gyökérkezelés

Gyökérkezelés (endodonciai kezelések)

A gyökérkezelés sokakban rossz és fájdalmas emlékeket ébresztő, félelmet keltő kezelés, mely főként a régi, nem megfelelő körültekintéssel és precizitással elvégezett, és sokszor a fog elvesztését vagy tartósan megmaradó panaszát eredményező beavatkozásoknak köszönhető. Pedig a gyökérkezelés pont az érintett fog megtartására, panaszmentessé tételére tett végső lehetőség, amely tehát jó célt szolgál!
Épp ezért az endodoncia manapság a fogászat egyik legjobban kutatott és legintenzívebben fejlődő ágazata, melynek segítségével megfelelő szakmai felkészültséggel és a korszerű fogpótlási technológiák birtokában megmenthetők azok a fogak is, amelyeket régebben (sajnos) gondolkodás nélkül kihúztak, így megőrizve azok rágóképességét, funkcióját, a fogazat esztétikai és funkcionális egységét, vagy akár egy későbbi fogpótlás számára szükséges rögzítési lehetőséget biztosítva.
Mindezt pedig fájdalommentesen, és későbbi panaszokat valamint a fog elvesztésének kockázatát elkerülve, rossz élményektől mentesen is el lehet végezni.

A gyökérkezelésről általánosságban

Gyökérkezelésnek nevezzük azt a fogorvosi beavatkozást, amikor a fog belsejében lévő, a fogakat ellátó ereket és idegeket (pulpa) tartalmazó fogbélüreget (pulpakamrát), valamint az ennek folytatását képező, a gyökér vagy gyökerek belsejében futó gyökércsatornákat feltárjuk, a bennük lévő élő pulpaszövetet vagy annak elpusztult és fertőzött maradványait eltávolítjuk, majd a gyökércsatorna pontos hosszmeghatározása, bemérése után speciális kézi vagy gépi műszerekkel (reszelők, tágítók) a szabálytalan formájú, sokszor szűk csatornákat megfelelő méretűre és alakúra preparáljuk, folyamatos fertőtlenítő és törmelék eltávolító átöblítésekkel tisztítva, végül az így kialakított, egyenletesen táguló, sima és tiszta falú csatornákat az erre a célra kifejlesztett gyökértömő anyagokkal hermetikusan lezárjuk, így biztosítva azok további fertőzés-és tünetmentességét.

Mikor van szükség gyökérkezelésre?

• mélyre terjedő fogszuvasodás esetén, ami eléri vagy perforálja a fogbélüreget, és az így bejutó baktériumok fogbélgyulladást (pulpitis) vagy a fogbél elhalását (necrosis, gangraena) okozzák

• ha fogbelet elpusztító és gyökércsatornákba bejutó baktériumok a fogbél elhalása után a gyökér csúcsi nyílásán is keresztül jutva a foggyökeret körülvevő szövetekben, a csonthártyában vagy a csontban akut gyulladást hoznak létre (periodontitis, periostitis), vagy ha a folyamat kevésbé intenzív lefolyású és a szervezet jól védekezik, és így krónikus gyulladásos elváltozások alakulhatnak ki a foggyökér körül (granuloma, cysta)

• ha a szuvasodás még nem perforálta a pulpakamrát, de az üreg fogtöméshez való előkészítése során a tökéletes preparációhoz és tisztításhoz, a felpuhult szövetek eltávolításához olyan mélyre kell fúrni, hogy a fogbélüreg nagyobb felületen megnyílik

• ha fogpótláshoz való előkészítés (inlay preparáció, csiszolás koronához, hídhoz), vagy a fogak tengelyállásának korrekciója során kell olyan mennyiségű foganyagot eltávolítani, ami a fogbélüreg megnyílását okozza

• nagymértékben destruált fogak helyreállítása során, ha csak nagyon kevés foganyag vagy csak a gyökér maradt épen, és a későbbi felépítéshez szükséges a gyökércsatornába történő rögzítés (csapos felépítmények, kiegészítő rögzítések), ehhez elengedhetetlen a tökéletes és jól záródó gyökértömés készítése

• fogak baleseti sérülése következtében: kedvezőtlen elhelyezkedésű és a fogbélüreget is érintő törés, perforáció miatt, illetve a fog részleges vagy teljes kimozdulása esetén, ha a fog a gondos visszahelyezés és rögzítés ellenére is vitalitását veszíti (elhal)

• fogágybetegség esetén, ha a baktériumok a fertőzött és gyulladt tasakokból az esetlegesen jelenlévő oldalcsatornákon, vagy akár a fő gyökércsatornán keresztül elérik és megfertőzik a pulpát

• nagyfokú fogérzékenység, fognyaki érzékenység esetén, ha semmilyen más módszerrel nem szüntethető meg az érzékenység

Milyen tünetek utalhatnak a gyökérkezelés szükségességére?

• az adott fogban zajló fogbélgyulladás miatt jelentkező intenzív, lüktető fájdalom, mely a szomszédos vagy a szemben lévő fogakra és a környező arcterületekre is kisugárzik, több percig vagy akár hosszabb ideig is megmarad, nem csillapodik, jellemzően este vagy éjszaka jelentkezik erősebben, éjjel felébresztheti a pácienst, kialakulhat spontán vagy külső ingerekre (hideg, édes) is, melyek a fájdalmat fokozhatják. A fogban jellemzően nagyméretű szuvas üreg, régi rossz fogtömés vagy fogpótlás, nagyfokú destrukció látható.

• a nem kezelt fogbélgyulladás vagy baleseti sérülés következtében kialakuló fogbélelhalás (gangréna) lehet teljesen tünetmentes vagy csak minimális gyenge tünetekkel járó elváltozás, ilyenkor a fog főként melegre lehet érzékenyebb, illetve hosszabb időn át fennálló tünetmentesség esetén is a fog sötéten elszíneződhet, melyet a belsejében bomló elhalt maradványoknak a dentincsatornákba való beivódása okozhat. A pontos diagnózis felállítása a fog állapota ( nagy caries, régi fogtömés), vitalitásvizsgálat, valamint röntgenfelvételek alapján lehetséges

• a bakteriális fertőzésnek az elhalt fog belsejében és az azt körülvevő szövetekben való továbbterjedése során kialakuló akut periodontitis (gyökérhártya gyulladás), periostitis (csonthártya gyulladás) következtében a fájdalom kifejezetten az érintett fogra, fogakra lokalizálódik, egyértelműen elkülöníthető, nem kisugárzó, intenzív, mély jellegű, a fog a gyulladás miatt a fogmederből enyhén kiemelkedhet, ezért a páciens „hosszabbnak” érzi, hamarabb ütközik a fogsorok zárásakor, érintésre vagy kopogtatásra intenzív fájdalommal reagál, külső hőingerekre nem vagy csak a melegre érzékeny, a foggyökér melletti ínyrészen a gyökér végének magasságában érzékeny duzzanat vagy váladékozó sipolynyílás látható, mely magától is kifakadhat, ekkor a tünetek enyhülhetnek.

Előrehaladottabb állapotban, ha a gyulladás a csonthártya alá is bejut, a fenti tünetek mellett nagyobb fokú, érzékeny, vöröses, meleg arcduzzanat is kialakulhat az érintett fog körüli arcterületen, és általános tünetek (láz, levertség) is jelentkezhetnek. A kérdéses fog a jellegzetes tünetek és röntgenvizsgálat segítségével, valamint állapota (nagyméretű caries, destrukció, régi rossz fogtömés, fogpótlás, traumás jelek) alapján elkülöníthető.
Bizonyos esetekben a folyamat kevésbé drasztikus lefolyású, ilyenkor viszonylag tünetmentes vagy csak időnként minimális bizonytalan tüneteket okozó krónikus elváltozások (granuloma, cysta) alakulhatnak ki a gyökércsúcs körül, melyek jelenléte főként röntgenfelvétel alapján derül ki, de később bármikor akutan fellángolhatnak komolyabb panaszokat okozva.

A gyökérkezelés célja, menete

A kezelés a fog állapotától és a kialakult elváltozás jellegétől, súlyosságától függően egy vagy több ülésben történhet. Célunk, hogy a fog belsejében terjedő bakteriális fertőzést, gyulladást és az emiatt kialakult elváltozás tüneteit megszüntessük, mielőtt az tovább haladna a mélyebb területek felé, illetve hogy a korábban fertőzésmentes, de más ok miatt (baleset, preparálás) kezelésre szoruló fogban a fertőzést, elhalást és következményeiket megelőzzük. Ha pedig már kialakult a fertőzés és a mélyebb részek gyulladása, akkor biztosítanunk kell a gyulladás és a váladék elvezetésének lehetőségét és a fertőzés megszűnését, a fog panaszmentességét. A gyökérkezelés során az eltávolított élő vagy elhalt fogbél és törmelék helyén a feltárást és tisztítást követően egy üres „holttér” marad vissza, amely semmiféle védekezőképességgel nem rendelkezik, hisz a fogbél ereinek hiányában a szervezet keringési rendszerén kívül esik, így a fertőzésekkel szemben védtelen, ezért a gyökérkezelés legfőbb célja, hogy ezt a holtteret megszüntessük, és a szükséges tisztítás, fertőtlenítés és preparálás után egy hermetikusan záródó, a gyökércsatornát teljes hosszában tökéletesen kitöltő, a szervezetre és a fog környezetére semmiféle toxikus hatást nem jelentő, sőt lehetőleg gyógyhatású anyaggal lezárjuk.

A gyökérkezelés természetesen gondos érzéstelenítésben történik, hisz az esetek egy részében még élő, vagy elhalt de gyulladt és így komoly fájdalmakat okozó fogakról van szó. Elhalt fogak esetén, amennyiben egyéb súlyosabb tünet nincs, és a páciens szeretné „megúszni” az injekció kellemetlenségét, úgy az mellőzhető, ám ilyen esetekben is előfordulhat, hogy esetlegesen visszamaradt élő pulpamaradványok, vagy a fog és a gyökér körüli gyulladt területek fájdalmat okoznak, ilyenkor szükség van érzéstelenítésre, de egyéb fájdalom hiányában is könnyebb és biztonságosabb munkát tesz lehetővé. Fontos tudni, hogy a gyulladt szövetek nehezebben érzésteleníthetők el, mert a gyulladás olyan fizikai és kémiai elváltozásokat okoz az érintett területen, amely jelentősen nehezíti és lassítja az érzéstelenítő anyag hatásának kialakulását, csökkenti az erősségét, lerövidíti a hatás idejét, ezért sokszor speciális módszerek szükségesek.

1.   Előzetes röntgenfelvétel készítése, pontos diagnózis felállítása, érzéstelenítés
2.   Szuvasodás feltárása, régi fogtömés, fogpótlás eltávolítása, üregalakítás, izolálás
3.   Fogbélüreg megnyitása és a gyökércsatornák feltárása
4.   Pulpa vagy maradványainak eltávolítása, tisztítás, fertőtlenítés
5.   Gyökércsatornák hosszúságának bemérése, a csatornák megfelelő méretűre és formájúra való tágítása, tisztítása, fertőtlenítése
6.   Gyökércsatornák és a munkaterület gondos kiszárítása
7.   Ideiglenes vagy végleges gyökértömés behelyezése
8.   Ideiglenes fedőtömés, kontroll röntgen felvétel készítése
9.   A fog végleges ellátása (következő kezelésben)

A gyökérkezelés menetét nagymértékben befolyásolja az ok, ami miatt szükség van a kezelésre. Élő, fertőzésmentes fogak esetén lehetőség van a gyökérkezelés egy ülésben való befejezésére és a végleges gyökértömés azonnali elkészítésére, ezzel is elkerülve az eredetileg baktériummentes környezet felülfertőződését. Erősen gyulladt, fokozott vérzést, fájdalmat mutató fogaknál, vagy elhalt és fertőzött fogak esetén sokszor nincs lehetőség az azonnali végleges lezárásra, először meg kell szüntetnünk az akut panaszokat, a fájdalmat, gyulladást, vérzést, váladékozást, a fogat tünetmentessé kell tennünk és biztosítanunk kell a gyökér és a gyökércsúcs körüli terület fertőzésmentességét és későbbi tökéletes kiszárítását. Ilyenkor az első kezelés befejezésként a gyökércsatornákat gyógyhatású ideiglenes pasztával töltjük fel, amely nyugtató, gyulladáscsökkentő és fertőtlenítő hatással rendelkezik. Nagyfokú gennyes duzzanat esetén, amennyiben a váladék kiürülése a fogon keresztül nem biztosított, szükség lehet a tályog külső megnyitására és tisztítására is (incisio). Az ideiglenes lezárás megismétlésére többször is szükség lehet, amennyiben az akut tünetek hosszabb ideig fennállnak, újbóli áttisztítással, fertőtlenítéssel, egészen addig, amíg a fog teljesen tünet-és panaszmentessé nem válik, és amíg lehetőség nyílik a megfelelő kiszárításra és a végleges lezárásra.

A gyökérkezelés során nagyon fontos a gyökércsatornák hosszúságának pontos bemérése, a gyökércsúcs lokalizációja, ugyanis a végleges gyökértöméssel szemben támasztott legfőbb követelmény, hogy a gyökércsatornát maradéktalanul és teljes hosszúságában hermetikusan lezárja, ezzel biztosítva a holttér megszűnését és a későbbi felülfertőződést. A gyökeret nem megfelelően kitöltő, a csúcsi részt el nem érő, vagy azon túlérő és a környező szövetekbe nyomódó gyökértömés magában hordozza a fog későbbi újbóli panaszainak kialakulási lehetőségét. Ezért a gyökérkezelés során szükség lehet akár többszöri röntgenfelvételre, de napjainkban már biztosított a gyökércsúcs és a hosszúság pontos műszeres bemérése is, amely jelentősen csökkenti vagy kiküszöböli a téves mérések és az emiatt nem megfelelően elkészített gyökértömések kockázatát. Bizonyos esetekben mégis előfordulhat, hogy a legkörültekintőbb kezelés ellenére sem sikerül tökéletes gyökértömést készíteni, ha a foggyökér és a csúcsi rész vagy a környező terület állapota ezt nem teszi lehetővé (nagyméretű granuloma, cysta, korábban túltágított gyökértömés cseréje, még nem záródott, fejlődésben lévő gyökércsúcs), ilyenkor azonban az utólagos kontroll röntgen felvételen ez diagnosztizálható és későbbi sebészi feltárással (gyökércsúcs rezekció) megoldható, tartós jó eredményt és panaszmentességet elérve.
A sikeres gyökértömés és a fog teljes panaszmentessége esetén egy következő ülésben kerülhet sor a fog végleges ellátására, ami a megmaradt fogállomány és destrukció mértékétől függően történhet esztétikus fogtöméssel, inlay (betét), korona, vagy gyökércsapos felépítmény készítésével.

Dr. Fadgyas Antal fogszakorvos

< Előző		Következő >